9. nap
Aki nem ismerné a majorannát, az gyorsan nézze meg itt az általános leírását, majd menjen el a madaras teszkóba és vegyen! Kell, hogy legyen otthon. Otthon (most Vésztőre gondolok otthon) a hurkába mindig kerül. Nem kevés, sok! :) Finom az illata, finom az íze a húsokon. Csak jót tudok mondani róla.
Joggal kéredzhetitek, hogy miként kerül ez most ide. Igen... Nos a helyzet úgy hozta, hogy ma megint húsnapunk van, ilyenkor illik húst enni. Mondjuk pörit (Istenem, jó kis ragadós körömpörit krumplival...), de kenyér nélkül, tészta nélkül vagy krumpli nélkül nehezen tudom elképzelni. Szeretem tovább még galuskával is, meg nokedlivel. Szeretem még RIZSÁval és főzelékekkel. Apósom pincéjénél meg csak kenyérrel és savanyúsággal és fröccsel. Itt most egyik sem lehetséges. De akkor hogy egyek?
"Rendkívül éles agyammal" (ezt Julien Király mondogatja a Madagaszkárban, ő látható a képen a tortában, koronával) kitaláltam, hogy csinálunk pulykapörit!
Így három legyet ütünk egy csapással.
- pörköltként eszik a kölkök
- csak a húst húsnapon mi (valamint Artúr, aki mindenből eszik)
- csak a szaftból zöldségnapon (gyk. keményítőnapon) megint csak mi (valamint Artúr, aki mindenből eszik)
Artúron egyébként nem kell csodálkozni. Klasszikus mindenevő. A bölcsiben senki nem evett a céklafőzelékből, Ő bezzeg repetázott belőle.
Visszatérve a mai napra. Csináltam egy csodás majorannás sült pörköltet tejföllel. Ezt próbáljátok ki. Nagyon finom. Egyszerű vegyes salátát ettem hozzá. Ugyanolyat, mint az 5. napon, csak most nem tettem rá joghurtot.
A végén lezártam az egészet egy mahahúsleves by PACO itókával és elteltem. Vacsorára azt hittem, hogy el fog fogyni a maradék husi, de úgy látszik, ha nem tartom karban a gyomrom és nem eszek folyamatosan, ráadásul sokat, akkor egyre kevesebbel is beéri.
Valahol örülök ennek, mert ugye kevesebb kaja, kevesebb energia. Ha a bevitt kevesebb energia kevesebb, mint a futással is égetett energia, akkor fogyunk. Tényleg megy le. :) Ma reggel 77,1-et mutatott a mérleg. Futni is egyre többet tudok, bár ma azért erősen elszámoltam magam, vagy csak szívatott a természet, vagy mindkettő.
Történt ugyanis, hogy most nem 3+2-t akartam futni, hanem elmenni az utca végéig (az hat keresztutca) és vissza, esetleg még egy (kis szerencsével kettő) keresztutca ráadás. Vagyis a cél 6+1 (6+2) volt.
A baj rögtön az elején kezdődött: brutálisan csúszott az út. Nulla fok környéke volt, de jeges volt az aszfalt. Kapart a cipőm!!! a lejtőn lefele röhögtem volna magamon, ha láttam volna magam, így csak morogtam. Az utca végén ráadásul van egy nagy emelkedő azután egy komolya lejtő szintén jegesen, visszafele a másik utcán folyamatosan emelkedik a csúszós aszfalt három keresztutcát.
Alig vártam, hogy hazaérjek. A távolság 2.710 méter volt, 16:42 alatt futottam le. Nagyon megizzadtam.
Az telejesen biztos, hogy a közeljövőben nem fogok az utca végéig futni, inkább lesz 3+3 vagy 3+3+2 vagy valami hasonló, de emelkedőn felfele futni nekem még sok.
Nagyon megizzadtam, de azért jó volt. :)
